(A verset Módos Miklós Sankara megzenésítette. A felvételt a Mester képe feletti hangsávra kattintva hallgathatod meg.)

Vászudéva[1]

 

 

Tanyát ütök legbelül,

Ott, ahol az Isten ül.

Álmélkodva figyelem,

Hogy árad a kegyelem!

 

Egyre csak figyelem,

S csodálkozva bár,

De azt veszem észre,

Rajtam meditál!

 

Csukott szeme mögül

Mosolyogva néz,

S várja, mikor jövök rá,

Mi ez az egész?

 

Egyre inkább érzem,

Nincs válasz kívül,

Csakis legbelül,

Ott, ahol az Isten ül.

 

[1] A belül lakó Isten.