Ne félj!

 

 

 

Ne félj, hogyha sötét az éj,

Ne félj, hogyha leszív a mély

S ha a végzet szólít, ne félj!

 

Ne félj, ha nehéz a teher,

Ha az élet romokban hever,

S a sors új lapokat kever, ne félj!

 

Ne félj, ha illan az élet,

Ha próbák gyötörnek meg téged,

S er?det elszívják az évek, ne félj!

 

Patikamérlegen méri karmád,

Grammra osztja mindazt, mi jár,

Többet se, kevesebbet se kaphatsz,

Rettegni emiatt igen nagy kár!

 

Terel csupán, amit kínnak hiszel,

Ha megérted, lelkedhez visz el!

Nincsen ellenséged és nincsen barátod,

Csak tanítód van, és tanítványod.

 

Így hát, ha nehéz a lét, ne félj,

Mert lelked rejtett kanócára

Szikrát vet a csattanó létpróba,

S e lobbanó lángtól eloszlik az éj!