Élet és Halál

Photo by Yiran Ding on Unsplash

 

Srí Szvámí Sivánanda

Élet és Halál

 

E világ drámájában a Halál s az Élet

Felvonásai csak a cselekménynek

Ez az illúzió-színdarab ebb?l áll

Nincs benne igazi születés és halál.

 

Az egész csak a Májá[1] trükkje

Megcsalt elmék görbe tükre.

A Brahman az egyetlen létez?

Csak a test bújik anyagból el?,

 

Öt elemb?l kiformálva

Születik erre a világra.

S a Halál, mi tort ül a fizikai formákon

 Olyan, mint mélységes álom

 

Mib?l a szület? ébred.

Ó Ráma! A Halált hát ne féljed!

Hervadhat a virág, de illata leng tovább

 Az élet szüntelen tehát!

 

Felbomolhat bár a test szövete

A lélek illata nem enyészhet vele

Tanuld hát meg, gyere

Az öröklétbe árad az bele!

 

Tanuld meg, mi valós, s mi képtelen

Elméd fókuszában legyen mindig a Végtelen

Mi nem születik és nem pusztul soha

 S nem ámít többé a Májá és Móhá[2]!

 

Ne ragaszkodj a testhez tehát

A három Gúnán[3] átlépve menj tovább!

Születés és halál többé el nem ragad

S végül Halhatatlan Lényegben oldd fel magad!

 


[1] Illúzió

[2] Tévedés, csalódás

[3] A három köt?er?: Szattva, Radzsasz, Tamasz