Srí Szvámí Krisnánanda

Mi vagyok én Isten szemében?

 

Az, hogy „Mit gondol rólam Isten?” spirituális naplód f? kérdése kellene, hogy legyen! De ez a kérdés sose tétetik fel, és te nem akarod tudni a választ. Mindig arra vagy kíváncsi, „Mi vagyok az emberek szemében, a szomszédjaim szemében, a publikum szemében? Mit gondol rólam az ország? Mit gondolnak a választók? Milyen a nemzetközi megítélésem?” De egy pillanatra sem gondolsz arra, hogy „Mit gondol rólam Isten?” Legyen hát ez szemlél?désed tárgya!

Abban a percben, ahogy tudomást szerzel arról, mit gondol rólad Isten, elnémulsz, a szó bennragad. Két okból is. Az egyik, hogy amikor az ? szent fényével hasonlítod össze magadat, oly kicsinynek és jelentéktelennek nézel ki, egy olyan semmiségnek, hogy minden fontosságod elt?nik. A másik ok, hogy az öröm oly fokára emeltettél, hogy elérkezett az id? emberi létezésed valódi feladatának megvalósítására, ami nem más, mit az Isten elérése. Ez az, amit Srí Ráma tanít nekünk a Ráma Gítában, mint az ? végs? üzenete – azt, hogy hogyan szabadulhat ki a lélek a hús ketrecéb?l, mint ahogyan az oroszlán, mi dics?ségében és hatalmában bömbölve töri át a határt. Abban a percben, ahogy kezdesz ráismerni valódi helyzetedre e világban, hatalmassá válsz. Nem azért, mert nagy vagyont birtokolsz, vagy a Parlament, vagy a Kormány tagja vagy, hanem azért, mert helyed van az univerzum alkotmányában. Mikor ezt a pozíciót megkapod, a kozmosz kormányának tagjává válsz. És itt a hatalmat nem szavazás, vagy népszavazás útján osztják. Nem szavaznak rád emberek kézfeltartással, hogy te itt tag lehess. Valami más, valami misztikus és csodálatos történik. Sejtjeid kezdenek el revitalizálódni. Oly er? tölti fel ?ket, mely eddig teljesen ismeretlen volt számodra. Honnan jön ez az er?? Sehonnan. Most mát folyamatosan nyitottá teszed magad a létez? er?k el?tt, és lehet?vé teszed, hogy beléd hatoljanak, míg eddig ezt megakadályoztad.