Gondolatok

 

 

GONDOLATOK

Megfagyott mosollyal arcomon
Életem olvadó jéghegybe karcolom
Míg fejem fölött a napkorong
A múlandón velem szorong.

Félhetem kétes holnapom
Rémeim italba folythatom
A röpke perc így sem kímél
Kigúnyol szétfoszló énemért.

Kísérhet fanfárok hada
Pucéron térek majd haza
S gondosan írott jegyzetem
Egy lapja se lesz velem.

A végtelenbe súgom hát bele
Legyen az mindörökre tele
E gondolat rezegjen csupán
A végid?ig, s tovább azután!

Ezt visszhangozza mindegyik atom
Mint örökség, reájuk hagyom,
Csengve zengjen az örök mostban
Hogy minden mögött csak egy ok van.

Mind azt kapja, mit maga készít el?
Mind a vesztes, mind a nyer?
S mind mögött felett és mindben
Ott lakozik maga az Isten,

Ki bárkit elfeledni képtelen
Memóriája maga a végtelen
Óvón vigyázza csosszanó léptemet
Miközben hazafelé vezet.

Olvadó jéghegyem rianva illan
De mögötte az Örök dereng
Olvadék cseppjében rebbenve csillan
Minden, mi elmémben kereng.

E végtelen cseppbe s?r?södve
Látom, gondolat egy se volt enyém
Mind, mit sajátomnak hittem
Valójában ? oltotta belém.