A tökéletes élet m?vészete

Bár az egyének világérzékelése változó, az univerzum eonok[1] óta létezik, és még sok millió évig létezni is fog. Ez a látszólagosan örök létezés vezet minket arra a hitre, hogy kell lennie egy végtelen létez?nek is. Ha a világnak van kezdete és vége, az csakis egy végtelen tapasztalat alapjain nyugodhat. A Brahmannak végtelennek kell lennie. Tökéletességre vonatkozó véget nem ér? törekvésünk csak ekkor válhat jogossá. Sóvárgunk arra, hogy tökéletesek legyünk, hisz senki sem szeretne tökéletlen lenni, semmiképp. Van bennünk vágyakozás arra, hogy minden módon teljessé váljunk tudásban, hatalomban és a boldogság megtapasztalásában.

Örökké szeretnénk létezni. Ki akarna meghalni? Mindenkiben ott van a vágy, hogy örökké éljen. Mindenki retteg a haláltól. Van, aki a legintelligensebb, kozmikus tudatossággal teli lény szeretne lenni, teljesen szabad, e világ korlátaitól mentes. Végtelen boldogságot akarunk. Az abszolút létezés végtelen tapasztalatára, az abszolút tudásra, az abszolút üdvösségre és hatalomra vágyunk. Mindent akarunk, teljesen és végtelenül. A végtelen üdvösség és tudás csak akkor lehetséges, ha bens?ségesen hozzákacsolódunk az egyetlen szellemi létez?höz, a Végtelenhez. Más szavakkal magunknak is a Végtelenné kell válnunk!

A Végtelent megismerni annyit tesz, mint Végtelenné válni, mivel ezt az érzékszerveken keresztül nem lehet megismerni. Abban a pillanatban ugyanis, ahogy az érzékszerveken keresztül pillantunk rá, úgy fog látszódni, mint a világ. Mert hát végül is mi is a világ? Isten manifesztációja. Isten nem valahol a világon kívül lakozik. De ett?l még nem könny? ?t meglátni és felismerni. S?t általában rosszul ismerik fel ?t. Azt gondoljuk, hogy ? test, ? anyag, ? tér, ? id?, ? a durva anyagvilág. De ez felfogás helytelen. Az emberi percepció nem felel meg a Valóságnak. A Valóság a Csit, az abszolút tudás megtapasztalásában áll. Ez az egyetlen, ami végtelen, és amikor ez tárgyiasításra, és az elmén és az érzékszerveken keresztül megfigyelésre kerül, akkor válik fizikai univerzummá.

A jóga célja az elme visszavonása az objektív percepcióról és annak Csit-ben történ? összpontosítása. Ez a látó saját Önvalójában történ? megpihenése. Most, ebben a világban a tudatosság a feszültség állapotában van. Kifelé mozog, hogy ott keressen gyönyört. Vissza kell vonni e medd? kereséséb?l, én megpihentetni önmagában. Csak akkor lehet megtapasztalni a valódi boldogságot, ha a tudatosság önmegában pihen. A boldogság nem csupán egy személy és egy tárgy kapcsolatának eredménye, hanem a vágy megsz?nésének következménye. Mindaddig, amíg a vágyott tárgyat nem birtokoljuk, nyugtalanságot érzünk, de ha a vágyat elfojtjuk, megjelenik a boldogság. A boldogság nem a tárgyból, hanem az elme egy bizonyos formájának kioltásából fakad, mely nyugalmat keresve kifelé irányult. Ennélfogva a boldogság a tudatosság szívében lakozik. A tudatosság mindenütt jelen van, hisz nélküle semmiféle észlelés nem lehetséges. Énnél fogva a jóga az a folyamat, melyben arra vállalkozunk, hogy magunkat a végtelen lelki Létez?vel egyesítsük. Jóga az azért való létezés, hogy megtapasztaljuk a végtelen boldogságot. Ez a cél és egyben a folyamat is. A jóga meditáció, és az Istenség lelkével való egyesülés is egyben. Ha eszközként tekintünk rá, akkor meditáció, ha pedig célként, akkor a jóga nem más, mint beleolvadás az Istenségbe. Ahogyan ezt Bhagaván Krisna is kinyilatkoztatta, nagyon is lehetséges, hogy valaki életének minden pillanatában jógi legyen, bármilyen cselekvést hajtson is éppen végre. Minden cselekvés jógává alakítható (karma jóga), minden érzés jógává alakítható (bhakti jóga), és minden gondolat jógává alakítható (dzsnyána jóga) Bármit is érzel, akármit is értesz meg, bármire is irányul akaratod, akármit is teszel, az a jógagyakorlás egy lépcs?jévé alakítható.

Hogy hogyan? Úgy, hogy ezekhez a Végtelen mindenben való jelenev?ségér?l szóló tudatosság varázslatos érintését társítjuk. A karma jóga a Legfels?bb Létez? cselekvés formájában megnyilvánuló imádata. Ez Végtelennek véges szervekkel és végtagokkal tett szolgálat. Minden akaratlagos, vagy intellektuális cselekvés jógává alakítható. Mikor a következtetések levonását a jóga gyakorlásának eszközévé tesszük, az dzsnyána jógává válik, ami egy különleges módszere annak, hogy közvetlenül lépjünk kapcsolatba a Végtelennel annak alapvet? tudás-természetében. Minden más jóga (fajta) segédeszköz ahhoz, hogy elérjük magát a végtelen Tudatosságot.

Úgynevezett feladataink mindegyike segítség az Önmegvalósítás legfels?bb kötelességének teljesítésében. A Létez?nek más személyekben való (meg)léte nem ismerhet? fel, hacsak (a Létez?) nem válik a megtapasztaló tudatosság részévé. Ha tárgyiasítod a Végtelen Létez?t, küls? létez?k keretei közt fogod azt látni. Ekkor fizikai testté válik. Vagyis ahhoz, hogy ez a lelki megvalósítás lehetségessé váljon, meg kell tapasztalnunk magunkban a Végtelent. És ez a tapasztalás az Önvalóban mérhetetlenül hatalmassá, a tudatosság végtelen kiterjedésévé válik, akár az óceán. Minden oldalról tudással áraszt el. Mikor ezt az állapotot eléred, nincs különbség az egyén és az Isteni Létez? alapvet? természete között.

A világban ezen eszmefuttatásnak megfelel?en kell cselekedned! Életed egyetlen pillanatában sem lehet jelen a reménytelenség! Ez egy nagyon fontos tényez?, melyre minden törekv?nek emlékeznie kell! Semmikor sem kellene szomorúságot érezned, mert abban a pillanatban, ahogy megzavarnak, meg kell értened, hogy még nem tetted megfelel?en a magadévá a jóga technikáját. A fájdalom oka a tudatlanság. Ha a jógáról megfelel? koncepcióval rendelkezünk, nem kerülhetünk a fájdalom, vagy szomorúság állapotába. A jóga nem korlátozódik az emberek egy csoportjára. Ez az élet m?vészete, és egyben az élet tudománya is. Ki ne akarna életet? Mindenki élni akar, és arra vágyik, hogy megismerje a helyes és bölcs élet m?vészetét a maga legmagasabb és legjobb formájában.

Mindenki lehet jógi az élet bármely szakaszában! Ez nem korlátozódik egyedül a szerzetesekre és a barlangokban él? remetékre. A jóga az intelligens és tökéletes élet megélésének m?vészete. Egy jógi boldog és tökéletes életet él, míg az olyan személy élete, aki a jóga egyetlen lépcs?fokára sem lépett még fel, nyomorúságos. Az ilyen ember szenved ebben a világban. Jóga alatt itt nem a végs? megvalósítást, hanem az elérés folyamatát kell érteni. Bármilyen lépést is teszel a megvalósítás érdekében, képességeit legjavát adva kell cselekedned! Minden tudásodat és er?det az egyensúly állapotába kell hoznod. Az egyensúlynak és az ügyességnek egyaránt jelen kell lennie. „Számátvám jóga ucshjaté; Karmaszú Kaushalam” – a jóga az elme egyensúlya, képesség és ügyesség a cselekvésben.

Cselekvésedben hozzáért?nek, ügyesnek kell lenned! Kötelességedet teljesítened kell, és olyan módon kell tevékenynek lenned, hogy ezen a világon semmi se zavarhasson meg, és mindig Istenre légy ráhangolódva. Ez az ügyesség a cselekvésben, mely a kiegyensúlyozott elme következménye. A két folyamatnak együtt kell járnia – az elme bels? nyugalmának és annak a küls? képességnek, hogy minden cselekvést jógává alakíts. Csak az lehet igazi törekv?, és csak az járhat bármin? nehézség nélkül a Lélek ösvényén, aki megértette ezt a technikát. Ha a tanítótól közvetlen útmutatás érkezik, nem lesz semmilyen nehézség.

Fontos hangsúlyozni, hogy a lelki törekv?nek legalább tizenkét évig kell képeznie magát és tanítást kapni egy spirituális mestert?l. A tanulás és megértés után Mananát (elmélkedés) és Nididhjászanát (mély és ismételt meditáció) kell gyakorolni. Miután a tanítótól hallottunk az Igazság természetér?l, kontemplálni és meditálni kell rajta. Ennek a meditációnak a törekv? életének minden pillanatában folyamatosan kell zajlania. Az nem elég, ha valaki csak a nap egy bizonyos részében meditál, máskor pedig megfeledkezik róla! Itt mutatkozik meg a karma jóga jelent?sége.

A meditáció és a karma jóga között nem szabad éles különbséget tenni. Másként nagyon is nehezedre fog esni, hogy cselekedj a világban. De ha a meditáció erejével minden cselekvést jógává alakítasz át, meg fogod látni, hogy nem esik nehezedre békés és boldog életet élni. Ez élet a lelki fejl?dés boldogságos folyamatává válik, ha a meditáció er?t ad ahhoz, amit teszel. A cselekvés a bels? törekvés és megvalósítás küls? kifejez?dése, a kifelé irányuló manifesztációja. A karma jóga a törekvés és megvalósítás küls? megnyilvánulása. A sziddha-purusák, azaz a bölcsek esetében a bels? megvalósítás manifesztációja, míg a szádakák, azaz a lelki törekv?k esetében ez a bels? törekvés megnyilvánulása.

A sziddhák esetében az ön-átalakítás, vagy önmaguk általi megtisztulás nem kérdéses. Az ? összes cselekvésük egy kozmikus folyamat, és nem végtagok által végrehajtott egyéni cselekedet, hanem univerzális mozgás, ami önmagában is cél. A szádaka karma jógája a kozmikus megvalósítás ilyen állapotának eszköze. A jógában ez minden folyamat célja. Hangsúlyozni érdemes ehelyütt, hogy a jóga nem valami fura, rendkívüli, vagy másvilági valami. Ez a leghasznosabb és legszükségesebb dolog, mivel a tökéletes élet része. Emlékezz erre! A jóga a tökéletes élet m?vészete, a legfels?bb Boldogság és Üdvösség megvalósításának technikája.

Ez az élet célja. Életed minden pillanatában erre kell emlékezned! Képességeid legjavát nyújtva kell megkísérelned ezt a gyakorlatba átültetni minden nap, minden percben, mindaddig, amíg tudatos létez? vagy! Ezt ne felejtsd el! Istenre kell gondolnod attól a perct?l kezdve, hogy reggel felkelsz az ágyból, és ennek a gondolatnak végig ott kell lennie benned mindaddig, míg el nem nyom az álom! Minden cselekedetedet Istenre való emlékezéssel kell feltöltened! Ez a valódi jóga technikája. Ezt egy lelki tanító vezetése alatt kell megtanulni, majd a legfels?bb megvalósítása érdekében mély meditációba kell lépni.

[1] Az eon a legnagyobb id?egység a földtörténeti id?skálán a Föld történetének tagolásában. A teljes földtörténetet négy eonra osztják: Hadaikum, Archaikum, Proterozoikum, Fanerozoikum.