**Prakriti* éneke**

Élet árad bennem, bámerre is járok,

Köszönetet ezért soha nem is várok.

Ne félj kicsim, ne félj kincsem,

Nincsen mit?l, nincsen, nincsen!

Gyermekem a lélek valamennyi teste

Megnyilvánulásom a dél, reggel, s az este.

Ne félj kicsim, ne félj kincsem,

Nincsen mit?l, nincsen, nincsen!

Én vagyok az Istennek a legszebbik fele

Kibe lelkek sorát csókkal lehel bele.

Ne félj kicsim, ne félj kincsem,

Nincsen mit?l, nincsen, nincsen!

Ami vesztedre tör, az is csak a részem

Megváltásod énbennem van ?sid?kt?l készen!

Ne félj kicsim, ne félj kincsem,

Nincsen mit?l, nincsen, nincsen!

Én vagyok a teher, mi alatt pálma n?,

S én vagyok egyben a felhajtó-er?,

Bennem kelnek létre mind kicsik, s nagyok

Én az Anyai Princípium vagyok!

*Prakriti = Természet, eredet. A mindenséget betölt? anyag összessége, az anyagvilág teljessége, örök ?sanyag vagy ?sforrás, a szó legátfogóbb értelmében vett Természet. A megnyilvánuló, szemmel látható sokféleség energiahálója, amely a természetként, a fizikai világként jelenik meg.