?szinte beismerés…

 

Uram! Az az én f? panaszom,

Hogy szétszórt a manaszom[1]!

Csittám[2] szamszkárákkal [3]tele,

Hogy’ világosodjak meg vele?!?

 

Hitem ingatag, Elmém élveteg,

Erényem kevés, hibám rengeteg!

Egóm gyermeteg, figyelmem réveteg,

A Te kegyelmed nélkül semmire sem megyek!

 

 

[1] Manasz – elme

[2] Csitta – tudatalatti

[3] Szamszkárák – tudatalatti emlékek; a múlt mentális lenyomatai, amelyek elindítják az impulzusokat és gondolatmeneteket.