Mirábáj
Különös a Szeretet útja
A szeretet nevét ki ne ejtsd szádon
Ó én szegény, együgy? barátom!
Különös ez ösvény: mikor szereteted felajánlod
Tested egyb?l összezúzva találod.
Ha arra készülsz, hogy szereteted ajánlod fel
Számíts rá, hogy fejed tenmagad veszejted el,
Hogy miután magad tekerted le körbe’
Reá telepedve azon ülj a földre!
Olyan légy, mint lámpa körül kereng? éji lepke,
Kinek áldozata saját gyenge teste!
Olyan légy, mint a szarvas, mely a kürtöt hallva
Önnön fejét kínálja a trófea-falra!
Olyan légy, mint fogolymadár
Ki nyeli az izzó szenet,
Hogy a hold lepillantva lássa,
? az, kit igazán szeret!
Olyan légy, mint a hal,
Mi életét adja fel,
Mikor tengert?l a háló választja el!
Olyan légy, mint a méh, kit mézet gy?jtvén a kaptárba
Szirmait záró lótusz ejt rabságba!
Mirá ura a ragyogó Giridára[1].
Elméd neki ajánld,
Az ? lótuszlába legyen annak oltára!
[1] Krisna.
A vers angolul:
Strange is the Path of love
Do not mention the name of love,
O my simple-minded companion.
Strange is the path
When you offer your love.
Your body is crushed at the first step.
If you want to offer love
Be prepared to cut off your head
And sit on it.
Be like the moth,
Which circles the lamp and offers its body.
Be like the deer, which, on hearing the horn,
Offers its head to the hunter.
Be like the partridge,
Which swallows burning coals
In love of the moon.
Be like the fish
Which yields up its life
When separated from the sea.
Be like the bee,
Entrapped in the closing petals of the lotus.
Mira’s lord is the courtly Giridhara.
She says: Offer your mind
To those lotus feet.
– Mirabai