
A haldokló imája
(az Isavasya Upanishad alapján)
Az Igazság arcát aranymaszk takarja
Tépd le hát, ó Nap e leplet
Az Igazság törvénye kedvéért
Had’ láthassam végre ezt meg!
Ó Mennyek Egyetlen Vándora
Irányítója mindeneknek
Áraszd sugaraid Szúrja, Prajapati[1] fia,
Ontsd hordozóit éget? fényednek!
Látom ragyogó formád,
S ?, a Purusa én vagyok tebenned.
Pránám olvadjon a mindent átjáró lélekhúr-légbe,
Testem omoljon hamuvá égve!
Om, elme! ?rizd meg, mit cselekedtem!
Ó elme! Emlékezz, emlékezz mit tettem!
Ó T?z, tudója minden utaknak,
Mik boldogságot s szabadulást adnak
E gazdagságra, légy kegyes,
A helyes ösvényen Te vezess!
Az aljas b?nt?l szabadíts Te meg!
Hódolatunk ajánljuk neked!
[1] A Teremtés Ura, a Védelmez? ( Brahma, Vishnu, Shiva, Agni, Indra megnevezésére egyaránt használatos).