Photo by Yiran Ding on Unsplash
Srí Szvámí Sivánanda
Élet és Halál
E világ drámájában a Halál s az Élet
Felvonásai csak a cselekménynek
Ez az illúzió-színdarab ebb?l áll
Nincs benne igazi születés és halál.
Az egész csak a Májá[1] trükkje
Megcsalt elmék görbe tükre.
A Brahman az egyetlen létez?
Csak a test bújik anyagból el?,
Öt elemb?l kiformálva
Születik erre a világra.
S a Halál, mi tort ül a fizikai formákon
Olyan, mint mélységes álom
Mib?l a szület? ébred.
Ó Ráma! A Halált hát ne féljed!
Hervadhat a virág, de illata leng tovább
Az élet szüntelen tehát!
Felbomolhat bár a test szövete
A lélek illata nem enyészhet vele
Tanuld hát meg, gyere
Az öröklétbe árad az bele!
Tanuld meg, mi valós, s mi képtelen
Elméd fókuszában legyen mindig a Végtelen
Mi nem születik és nem pusztul soha
S nem ámít többé a Májá és Móhá[2]!
Ne ragaszkodj a testhez tehát
A három Gúnán[3] átlépve menj tovább!
Születés és halál többé el nem ragad
S végül Halhatatlan Lényegben oldd fel magad!
[1] Illúzió
[2] Tévedés, csalódás
[3] A három köt?er?: Szattva, Radzsasz, Tamasz